Mindegyik kommunista országban léteztek titkos rendőrségek, melyeknek fő céljuk a rezsim megvédése, a diktatúra ellen felszólaló hangok elnémítása és a társadalom kordában tartása volt. A titkosszolgálatok, mindenkit üldöztek, megfélemlítettek, börtönbe zártak, kínoztak vagy kivégeztek, aki hangot adott a rendszerrel szembeni elégedetlenségének. Főbb célpontjaik között főleg az állam ideológiai ellenfelei és egyházi személyek szerepeltek.
Sokan a párt legfontosabb szervének tekintik a szervezetet, amely az egész társadalmat félelembe tartotta, olyannyira, hogy egyes esetekben családon belül sem mertek nyíltan, őszintén beszélgetni az emberek.
Cheka
A Cheka volt az első szovjet titkosszolgálat, mely 1917 decemberében jött létre Lenin parancsára. Megalakulása után az első számú prioritása az úgynevezett ellenforradalmi (anti-kommunista) törekvések leverése volt. A szervezet az embertelen módszerei miatt is vált félelmetessé, ugyanis embereket többek közt keresztre feszítettek, élve elégettek, élve megfőztek, vagy télen meztelen foglyokra addig öntöttek vizet, amíg szobrokká fagytak.
NKVD
Az NKVD 1934-ben jött létre, a Szovjetunió állambiztonságának biztosítására. A Szovjetunió legvéresebb titkosszolgálata volt, több tízezer ember per nélküli kivégzéséért felelős. Ismeretlen feljelentés alapján is eljárás indulhatott bárki ellen, mely sok esetben kínzáshoz vagy akár kivégzéshez is vezethetett. Az NKVD volt a Sztálin által elrendelt politikai alapú tisztogatás végrehajtója. A vezér halálát követően Nyikita Szergejevics Hruscsov, a kommunista párt következő főtitkára korlátozta működét, felfüggesztve az NKVD politikai alapú kivégzéseit.
KGB
A Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között. Szakértők szerint a KGB az ideje leghatékonyabb titkosszolgálata és hírszerzőszolgálata volt. A szervezetnek sikeres külföldi kém stratégiájával rendelkezett, amely négy célcsoportra osztotta működését: politikai kémkedés, gazdasági kémkedés, katonai kémkedés, illetve propagandaterjesztés. Ami a belügyet illeti, módszerei megváltoztak az elődeihez képest, nagyobb hangsúlyt fektettek a manipulálásra, propagandára, illetve civil besúgókra, mindezeket azért, hogy a közvéleményt egyensúlyban tartsák, és ekképp előzzék meg a lehetséges felkeléseket.
STASI
Kelet-Németország hivatalos titkos rendőrsége, 1950-ben jött létre, szovjet titkos szervezetek mintájára, a szovjetek mindvégig hűséges partnernek tartották. A STASI hatékonysága az óriási civil besúgó hálózatnak köszönhető, melyet (ha beleszámítjuk az alkalmi besúgókat is) feltételezhetően két millió ember alkotott. Minden fontosabb ipari egységhez kihelyeztek egy tisztet, ugyanakkor minden épületnek volt egy felelős besúgója. A társadalom ellenőrzését beépített titkos mikrofonokkal és kamerákkal valósították meg. Ilyenekkel minden közintézmény (főleg iskolák és egyetemek) be volt hálózva. A politikai kivégzéseket a legnagyobb titokban rendezték.
ÁVH
Az ÁVH a titkosan tevékenykedő magyar politikai rendőrség 1945 és 1957 között. Célja a kommunista rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme. A szervezet direkt módon Rákosi Mátyás vezetése alá tartozott. Az ÁVH a kommunista párton belüli hatalmi küzdelmek, a politikai leszámolások fő eszköze volt. A politikai foglyokat több hónapig koncentrációs táboraikban tartották fogva, ahol megkínozták. Közben során információt gyűjtöttek, amit a későbbiekben pereken használtak fel az illető ellen (amennyiben az illető a per során visszavonta kínzás közben elmondott vallomását, visszakerült a börtönbe és további kínzásoknak vetve alá). Akárcsak a STASI, az ÁVH is besúgó hálózatra alapozta az információgyűjtést. Habár technikailag módszereik nem voltak annyira kifinomultak, mint a Kelet Németeké. Az 1956-os forradalom után Kádár János politikai okokból feloszlatta.
Securitate
1948-ban szovjet NKVD tisztek által létrehozott román politikai rendőrség. A Dej-korszak első számú eszköze volt az államosítás és a politikai ellenfelek likvidálásában. Az 1948 és 1965 között működtetett terrornak köszönhetően, a lakosság folyamatos félelemben élt, így a Ceaușescu rezsim ideje alatt működő „Secu” csak ezt a félelmet kellett továbbra is táplálja az emberekben. Tény, hogy 1965 után messze nem követtek el annyi gyilkosságot, mint a Dej-korszakban, de egyes esetekben – 1977-es bányász tüntetéskor, vagy az 1987-es brassói traktorgyári tüntetéskor – a megtorlás így is kemény volt a Ceaușescu érában. 1989. december 30.-án az újonnan létrehozott Nemzeti Megmentési Front a Securitate felszámolása mellett dönt.