1917 – Nagy Októberi Szocialista Forradalom​

Az orosz cári rendszert megdönteni kívánó Vladimir Lenin által vezetett forradalmárok mellé áll a nép nagy része. A rendszerváltozás be is következik. Lenin kikiáltja a Szovjet Orosz Köztársaságot, létrejön az első kommunista diktatúra.

1922 folyamán Vladimir Lenin két agyvérzésen esik át. Az 1923-ban bekövetkezett harmadik rohama halálos. Teste mai napig megtekinthető a moszkvai Lenin Mauzóleumban, melyet halálát követő első négy hónapban több mint 900 ezren látogatnak. Utódja Joszif Sztálin.

Az Ukrán Holokauszt néven is emlegetett éhínség egyenes következménye a kommunista diktátor, Sztálin vezette politikának. Az áldozatok pontos száma ismeretlen, de a kutatások 7-10 millió halottról beszélnek, melyek közül 3 millió gyermek.

Két év lefolyása alatt Sztálin leszámolt többek közt a számára veszélyesnek tűnő politikai és katonai elittel. A sztálini terror áldozatainak száma 681.692 ember, a munkatáborokba deportáltak számáról pedig nincs pontos adat.

A Szovjet Kommunista Párt rendeletére, a Szovjetunió területén raboskodó 15-22.000 lengyel tisztet és főtisztet végeztek ki, majd tömegsírba temettek. Ennek felelősségét a náci Németországra hárították, melyet közel 50 évig tagattak.

A Mihály király vezette ellenállás lemondásra kényszeríti Ion Antonescu fasiszta diktátort. Még ezen a napon létrejön egy szovjetbarát román kormány. A későbbi román kommunista rezsim ezt a napot tartja a kommunizmus kezdetének.

A II. Világháború végén a szovjet hadsereg “felszabadította” a náci megszállás alól Közép-Kelet Európát. Valójában egy új megszállás vette kezdetét, ami 1989-ig tartott.

A Hideg Háború első válsága. A világháború végén Berlint négy hadsereg szállja meg: angol, francia, amerikai és szovjet. A nyugati erőket kitaszítani kívánó szovjetek körbezárják Berlintés elvágják az élelmiszerellátást szárazföldi útvonalait. Válaszként repülőkkel folytatódott a szállítás: 11 hónap alatt több évre elegendő élelmiszer gyűlt fel, így a szovjetek feloldották az embargót.

1949-ben, a Mao Zedong vezette kommunista forradalmárok megalakítják a Kínai Népköztársaságot. Rövid időre rá, 1951-ben lerohanják az addig független Tibetet, mely mai napig kommunista Kína elnyomása alatt áll.

A lengyelországi kommunista-ellenes megmozdulásokkal szolidarizáló és a magyar vörös terror ellen tüntető forradalmárok leverésének érdekében a szovjetek bevezénylik hadseregüket Budapestre. Megszűntetik az új független kormányt és több napig tartó utcai harcok után legyőzik a forradalmat. November 7-én kezdetét veszi a Kádár-korszak.

1959 Újév éjszakáján a Fidel Castro vezette forradalmárok megdöntik Batista elnök kormányát. Kezdetben Castro nem egy kommunista diktatúrát akart bevezetni, de mivel hatalomra kerülésével amerikai érdekeket sértett, ezért a Szovjetuniót választotta “nagytestvérnek”.

1961-ben épül fel az a fal, mely Berlinben élő családokat és barátokat választ el egymástól közel 30 évig. A 150 km hosszú falon 192 embert lőttek le átszökési kísérlet miatt. A falat 1989. november 9-én döntik le.

Az újdonsült csehszlovák vezetés egy “emberarcú szocializmussal” bevezetésével kísérletezett, amelynek több liberalizációs reform lett volna a része. A szovjetek nem hagyhatták szó nélkül ennek végbemenetelét, augusztus 20-án bevonulva Prágába, leverik az ott kialakuló civil ellenállást.

A Pol Pot által vezetett Vörös Khmerek kormánya egy agrárgazdaságon alapuló országot képzel el. Ennek következményeképp a városok lakosait farmokra terelik és kényszermunkára kötelezik őket. Emellett a Vörös Khmerek lebutítják a lakosságot, ugyanis a közel 2 millió áldozat nagy része értelmiségi volt.

1980-ban a Lech Walesa vezette gdanski hajógyári munkások tüntetést kezdeményeznek a Jaruzelski tábornok vezette kommunista kormány ellen. Ez a bölcsője a Szolidaritás mozgalomnak, mely közel 10 év alatt sikeresen megdöntötte a kommunista diktatúrát Lengyelországban.

A rendszerváltások éve Közép-Kelet-Európában.